A L A P S Z A B Á L Y

Alulírott alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12.§.(1). bekezdése, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglalt követelmények szerint elhatározták az Egri Szív Egyesület létrehozását.

Az Egri Szív Egyesület közgyűlése 2005. március 10-én  fogadta el az alapszabályát, amelyet a 2011. évi CLXXV. tv alapján 2014. március 20-án, majd a 2013. évi V. tv alapján 2016. március 12-én módosított, és az alábbi egységes szerkezetű alapszabályt fogadta el:

I.

AZ EGYESÜLET ADATAI

1/. Az egyesület neve: Egri Szív Egyesület

Az egyesület rövidített neve: ESZE.

Az egyesület székhelye: 3300 Eger, Könyök u. 8.

2/. Az egyesület jogállása:

Az egyesület önálló jogi személy, képviseletére az elnök és a titkár jogosult.

3/. Az egyesület célja:

Az egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.

A már évek óta öntevékenyen működő rehabilitációs klub foglalkozásainak ( sport, egészségnevelés, szakmai rendezvények, stb.) szervezése, lebonyolítása, tagok toborzása, eredmények elemzése, közreadása.

Célja továbbá a szívbetegek és az állami egészségügyi szolgálat közötti kapcsolat kialakítása, a korszerű életvitelre vonatkozó ismeretek terjesztése.

A szív- és érrendszeri betegek körében önsegítő csoportok alakítása.

A szív- és érrendszeri betegség mibenlétének megismertetése.

A szív- és érrendszeri beteg helyes életmódjának kialakításához tanácsok adása, segítség nyújtás.

Propaganda kifejtése a szív- és érrendszeri betegség megelőzésével kapcsolatos egészségnevelő tevékenységben.

Az egészség helyreállítását, fenntartását szolgáló programok szervezése, rendezvények tartása.

A tagok rendszeres tájékoztatása a szív- és érbetegségek helyzetéről, a betegségek gyógyításában elért eredményekről.

Együttműködés és kapcsolattartás a megyei és városi egészségügyi szervekkel, csatlakozás a 2016-ban alakult Magyar Szív Egyesületek Országos Szövetségéhez.

A szívbetegek érdekeinek képviselete különböző fórumokon.

Életvezetési tanácsadás: táplálkozásra, sportolásra, a szabadidő felhasználására.

A kardiológiai elsősegély nyújtásával kapcsolatos ismeretek terjesztése.

A szívbetegséggel kapcsolatos könyvek, kiadványok, diabetikus készítmények, egyéb információk közreadása, népszerűsítése.

Továbbá oktatás, átképzés a munkához jutáshoz.

Az egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az egyesület fő tevékenysége. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben az egyesület befektetési tevékenységet végezne, közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni.

Az egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével- megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van ( színlelt pályázat).

Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

Az egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.

az egyesület által végzendő közhasznú tevékenység az Ectv. 34.§ (1). bek. a, pontja alapján:

Az egyesület fenti  közhasznú tevékenységeket  „a lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés”, és a „Népegészségügyi tevékenység: az egészség fejlesztése, betegségek megelőzése, intézményrendszer; egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások”, valamint a „felnőttképzési tevékenység: meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képességek megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés; a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás” megnevezésű  közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, e közfeladatok teljesítését az 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 144.§ (1)-(2). és a 35.§ (1)-(2). bekezdése, valamint a 2001. évi CI. tv. a felnőttképzésről 3. § (2). bek. a,b, pontja jogszabályhelyek írják elő.

Az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból az egyesület tagjaink kívül más is részesülhet.

II.

A   TAGSÁGI   VISZONY

4/. az egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, amelyek az egyesület célkitűzéseit elfogadják.

Az egyesületi tagság formái:

a). rendes tagság,

b). tiszteletbeli tagság,

c). pártoló tagság.

5/. Az egyesület rendes tagjává választható az a jogi személy és magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban az egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

Az egyesület tagjává választást a jelölt- a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz- amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az egyesület tagságában.

Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az egyesület titkárához kell benyújtani.

Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.

Az egyesület rendes tagjainak jogai:

a). részt vehetnek az egyesület közgyűlésén,

b). tanácskozási, indítványozási és szavazati jogit gyakorolhatnak a közgyűlésen,

c). bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók,

d). jogosultak részt venni az egyesület rendezvényein,

e). igénybe vehetik az egyesület által nyújtott kedvezményeket,

f). a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

Az egyesület rendese tagjainak kötelességei:

a). kötelesek megtartani az alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az egyesület szerveinek határozatait,

b). kötelesek teljesíteni az egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását,

c). kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni,

d). rendes tag felvételéről első fokon az elnökség dönt, fellebbezéssel élni a közgyűlés felé lehetséges. A közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.

6/. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet- az elnökség felkérése alapján – az a személy, aki Eger város területén az egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.

A tiszteletbeli tagok az egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

Tiszteletbeli tag felvételéről első fokon az elnökség dönt, fellebbezéssel élni a közgyűlés felé lehetséges. A közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.

Az egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatók ( tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).

7/. Az egyesület pártoló tagja lehet az a jogi személy, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet aki, illetőleg amely készségét fejezi ki az egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.

A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet az egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

A pártoló tag felvételéről első fokon az elnökség dönt, fellebbezéssel élni a közgyűlés felé lehetséges. A közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.

8/. A tagsági viszony megszűnik:

a) a tag kilépésével, amelyet az elnökséghez kell írásban bejelenteni,

b) a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása miatt ( az írásbeli felszólítás után a kitűzött 90 napos határidő eltelte után, a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozattal),

c) a jogi személy tag felszámolásával.

d, kizárással

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A Ptk. által megkövetelt tisztességes eljárást biztosító szabályok az alábbiak:

A tagnak lehetőséget kell adni védekezésének előterjesztésére, melyet akár szóban, akár írásban megtehet. A szóbeli előadásra a közgyűlésen van lehetőség, míg az írásbeli nyilatkozat megtételére 15 nap határidőt kell biztosítani a tag részére a kizárásról döntő közgyűlés időpontját megelőzően.

A közgyűlés titkos 2/3-os szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az egyesület céljaival összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít, különösképp ha a tag előzetes írásbeli felszólítás ellenére tagdíjfizetési kötelezettségét önhibából nem teljesíti vagy személyesen nem működik közre az éves feladatok ellátásában.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást, azt, hogy 30 napon belül bírósághoz fordulhat a döntés közlésétől számítottan. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

III.

AZ    EGYESÜLET   SZERVEZETE  ÉS   TISZTSÉGVISELŐI

9/. Az egyesület szervei:

Az egyesület testületi szervei:

a). közgyűlés,

b). elnökség,

c). ellenőrző bizottság.

Az egyesület tisztségviselői:

a). elnök,

b). titkár,

c). gazdasági vezető,

d). elnökhelyettes,

e). ellenőrző bizottsági tagok,

f), elnökség tagja.

10/. A közgyűlés

A közgyűlés a tagok összessége, az egyesület legfelsőbb szerve. A közgyűlésen a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt. A közgyűlés nyilvános, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

A közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes közgyűlést az egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A közgyűlést össze kell hívni, ha ezt a bíróság elrendeli.

A közgyűlést a titkár írásban hívja össze. Szabályszerűnek  az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően  írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A közgyűlés ülései nyilvánosak.

A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok több, mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ugyanolyan napirenddel összehívott ismételt közgyűlés a leadható szavazatok több, mint felét képviselő szavazásra jogosultnak a megismételt közgyűlésen történő részvétele esetén határozatképes, amennyiben a tagságot erre a jogkövetkezményre a megismételt Közgyűlés meghívójában, illetve ugyanazon a napon tartandó megismételt Közgyűlés esetén az eredeti, rendes Közgyűlés meghívójában figyelmeztették.

A közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén a titkár elnököl.

A közgyűlésen olyan indítványok tárgyalható, amelyek a közgyűlés előtt legalább egy nappal az egyesület titkárához beérkeztek. A közgyűlésen résztvevők egyszerű szótöbbséggel további indítványok napirendre tűzését határozatják el.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a közgyűlés levezető elnöke és a 2 jegyzőkönyv hitelesítő hitelesít. A levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv hitelesítőket egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással a közgyűlés választja meg.

A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és a következő alkalommal ismét szavazásra kell bocsátani.

Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés az elnök előterjesztésére, vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

Közgyűlési szavazáson a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbsége szükséges az Alapszabály elfogadásához, illetve módosításához. Az Egyesület céljainak módosításához, föloszlatásához, illetve más szervezettel való egyesüléséhez a szavazati joggal rendelkező tagok 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület tagja kérheti a bíróságtól az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az  a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa ( a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

–       kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy

–       bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az egyesület közgyűlésnek vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be- annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig- vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg már közhasznú szervezetnél is betölt.

A közgyűlés, elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az egyesület titkára látja el.

A közgyűlés, elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az egyesület székhelyén kifüggeszti. Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az egyesület székhelyén – az egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

Az egyesület a Heves Megyei Hírlapon keresztül nyilvánosságra hozza az egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

A közgyűlés kizárólagos hatásköre:

a). megválasztja az egyesület vezető testületeit, 3 éves időtartamra: az elnökséget, valamint tisztségviselőit: az elnököt, elnökhelyettest, titkárt, gazdasági vezetőt, elnökségi tagok, az ellenőrző bizottságot, valamint az ellenőrző bizottsági tagokat,

b).  határoz az elnökség által előterjesztett fontos, az egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az elnökség köteles képviselni,

c). jóváhagyja vagy módosítja az alapszabály, illetőleg az egyesület egyéb szabályzatait,

d). az elnökség javaslata szerint, a titkár előterjesztése alapján dönt a tagfelvételi kérelmekről,

e). meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét,

f). elbírálja az elnökség kizárását kimondó határozata ellen benyújtott fellebbezést,

g). tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat,

h). az elnökség javaslata alapján dönt a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztása ügyében,

i). elfogadja az ügyintéző szervek éves beszámolóját. Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévek követő év 150. napjáig a közgyűlés egyhangú döntése alapján történik,

j). éves költségvetés megállapítás,

k). egyesülés más társadalmi szervezettel, valamint a feloszlás kimondása,

l). a tisztségviselők visszahívása és lemondásuk elfogadása.

11/. Az elnökség

Az egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az öt tagú elnökség látja el. Az elnökség tagjai az elnök, az elnökhelyettes, a titkár, a gazdasági vezető, az elnökség tagja. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

–       kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy,

–       bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az elnökség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be- annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Nem lehet vezető tisztségviselő:

-akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben korlátozták

-bűncselekmény elkövetése miatt  jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, míg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezményektől nem mentesül

– e foglalkozástól jogerősen eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt

Az elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak legalább ¾-e jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és a következő alkalommal ismét szavazásra kell bocsátani.

 Az elnökség ülései nyilvánosak.

Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 18 napon belül – az elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha  azokon az elnökség tagjainak ¾-e jelen van.

Az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az elnökség feladatai:

a). ellátja az egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat,

b). az egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a közgyűlés számára,

c). tagfelvételi kérdésekben dönt első fokon,

d). befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén,

e). a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz,

f). javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására.

Az elnökség a két közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a közgyűlés hagyja jóvá. Az elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az egyesület tagjait.

Az elnökség dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon az egyesület közgyűlése jár el. A kizárás okai:

–       a tag tevékenységével, vagy magatartásával az egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti,

–       a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása esetén a felszólítás után kitűzött 90 napos határidő eltelte után.

12/. Az egyesület tisztségviselői

Az egyesület tisztségviselői: Az elnökség összes tagja, az elnök, az elnökhelyettes, a titkár, a pénztáros, az ellenőrző bizottság tagjai. A tisztségviselőket a közgyűlés választja.

Az elnök feladatai:

a).  a közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése,

b). konferenciák és más rendezvények szervezése,

c). a közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,

d). az egyesület működésének irányítása,

e). képviseli az egyesületet.

A titkár feladatai:

a). képviseli az egyesületet,

b). az elnök konzultánsaként működik,

c). az elnök akadályoztatása esetén vezeti a közgyűlést és/vagy az elnökség ülését,

d). az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése,

e). tájékoztatja a tagokat az egyesület munkájáról,

f). a titkár előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja a működését és gondoskodik a határozat végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.

A gazdasági  vezető feladata:

a). az utalványozási jog gyakorlása bármely elnökségi taggal együttesen.

IV.

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

Az egyesület felügyelő szerve az ellenőrző bizottság, amely 3 főből áll. Az ellenőrző bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. Az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki :

a). a vezető szerv elnöke, vagy tagja,

b). a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c). a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat- , illetve

d). az a)-c). pontban meghatározott személyek hozzátartozója,

e). az Ectv-ben foglaltak alapján ki van zárva.

f). akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben korlátozták

g). bűncselekmény elkövetése miatt  jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, míg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezményektől nem mentesül

h). e foglalkozástól jogerősen eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt

 

Az ellenőrző bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. Az ellenőrző bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

Az ellenőrző bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.

Az ellenőrző bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az egyesület közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés,  vagy súlyos mulasztás esetén köteles a közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.

Az ellenőrző bizottság ülései nyilvánosan, sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az ellenőrző bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az ellenőrző bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

Az 1997. évi CLVI. törvény 11.§-a alapján:

a).  a felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú  szervezet működését és gazdálkodását, melynek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást, vagy  felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja,

b). a felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén teljes joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály, vagy a létesítő okirat így rendelkezik,

c). a felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

– a szervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény ( mulasztás) történ, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,

– a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel,

d). az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult,

e). ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

V.

AZ   EGYESÜLET   GAZDÁLKODÁSA

13/. Az egyesület vagyoni eszközei

Az egyesület bevételei:

a). tagdíjak,

b). pályázatok útján nyert bevételek,

c). szponzorok, támogatók befizetései,

d). az egyesület rendezvényeinek bevételei.

Az egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a közgyűlés állapítja meg.

14/. Az egyesület pénzeszközeinek felhasználása.

Az egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az alelnök terjeszti a közgyűlés elé jóváhagyás végett.

A kifizetések, utalványozások a pénztáros és egy elnökségi tag együttes aláírása alapján teljesíthetők.

Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

VI.

AZ    EGYESÜLET   FELÜGYELETE

15/. Az egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja.

VII.

VEGYES ÉS    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16/. Ezt az alapszabályt az egyesület közgyűlése 2005. március 10-én fogadta el és 2014. március 20-án, valamint 2016. március 12-én módosította.

Kelt:   E g e r , 2016. március 12. napján

dr. Abonyi János

elnök         

 

Ellenjegyzem:

Egerben, 2016. március 12-én.